Erdély látnivalók - Erdélyi utazás

Erdélyi látnivalók

Erdélyi látnivalók

Erdély legnépszerűbb látnivalóit itt olvashatja...

Ha még nem járt Erdély gyönyörű tájain és városaiban, látogasson el, mert csodás élményben lesz része. Tekintse mag aktuális ajánlatunkat - Erdélyi utazás

 

Utazás Erdélybe - Válogasson  a leírások között ABC sorrendben találja a leírásokat:

BÉKÁS-SZOROS | BRASSÓ | CSÍKSZEREDA | GYILKOS-TÓ | GYIMESEK | KOROND | MADARASI

HARGITA | PARAJD | SZÉKELYUDVARHELY | SZÉKELYFÖLD | SZOVÁTA | SZENT ANNA

| TUSNÁD |

 

Erdélyi leírások részletei:
 

BÉKÁS-SZOROS 

Kedvező az idegkimerültség, álmatlanság vagy betegség utáni lábadozás esetében. Az átlagos évi középhőmérséklet 8 C° körül van. Legmelegebb hónap a július és az augusztus. A napfürdőzés a szervezet gyors felépülésének természetes forrása. A gyenge szélmozgások, a tiszta levegő, a vízfolyások és kisebb-nagyobb vízesések magas szinten biztosítják a sportot, üdülést-pihenést kedvelők igényei kielégítését. Aki tehát megújuló egészségre vágyik, akár felüdülni, felfrissülni kíván, látogasson el Gyilkostóra és a Békási-szorosba! A századfordulótól kezdődően éppen a gyógyüdülés igénye pezsdítette fel a "Székely Svájc" e szegletének idegenforgalmá

Vissza a lap tetejére >>

BRASSÓ

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik.
Évszázadokon keresztül gazdag kereskedováros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa.
Brassó nevét eloször 1252-ben említi IV. Béla egyik adománylevele. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elo eloször. Egy legenda szerint a legelso városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található.
Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlodése 1385-ben kezdodött, mikor a török-tatár betörések elol a lakosságot a Köszöru-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az idoben kezdodött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is.
A reformáció utáni idoktol folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak.
Napjainkban a városnak 323 ezer lakosa van, melybol 10% magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.

A Fekete templom
A város legfobb nevezetessége a fotéren található Fekete templom.

Vissza a lap tetejére >>

CSÍKSZEREDA

Csík Erdély délkeleti részén a Csíki-havasok és a kiterjedt fenyves erdőkkel borított Hargita-hegység közötti medencében, az Olt folyó bal partján fekszik.
Csíkszereda központi fekvése révén számos erdélyi kirándulás kiinduló pontja. Óriási tömegeket vonz a csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer székely Leány találkozót is. A mai Csíkszereda több mint 45000 lakossal és gazdag közművelődési élettel büszkélkedhet. Gazdag turisztikai lehetőségekkel rendelkezik: Csíksomlyó, Szécsény nyaralónegyed, Hargitafürdő, Zsögödfürdő és a Szeredai-fürdő.

Csíkszereda látnivalói:

A Mikó - Vár
Csíkszereda - Mikó VárCsíkszereda legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége.
A vár 1623-1631 között épült, neoreneszánsz stílusban.
1970-ben restaurálják, előbb a Megyei Múzeum, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Műkincsvédő Hivatal kapott itt helyet (Vártér 2).
A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek (a tájházak és székely kapuk a Csíki-medence jellegzetes népi építészetét képviselik).
A Csíki Székely Múzeum kiállításai: helytörténeti, természetrajzi, népi mesterségek, könyvművészeti, egyházművészeti és időszaki kiállítások.
Ezen kívül a megyei könyvtár történelmi könyvrészlege és a dokumentációs könyvtár is a várban kapott helyet.
A várudvar régi-zene fesztiváloknak és más művelődési rendezvényeknek ad otthont.
A vár bejárata előtti kis parkban balra Petőfi Sándor, jobbra Nicolae Bălcescu bronzszobra látható.

Csíkszereda - Egykori VármegyeházaEgykori vármegyeháza
(Vártér 1. sz. - a mai Polgármesteri Hivatal épülete, Városháza) 1886-ban épült eklektikus stílusban. Csíkszereda - Törvényszék épületeMa a Polgármesteri Hivatalnak ad helyet.

Törvényszék épülete
(Igazságügyi palota - Dózsa György utca 6)

Csíkszereda - Ortodox templomOrtodox templom
A város régi központjában, a Vártér és a Bălcescu utca találkozásánál, a Vártér közelében épült fel, 1929-1935 között, neobizánci stílusban.
1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett.

A Petőfi Sándor utcában
A volt leánygimnázium, polgári leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola egy emeletes épülete a Csíki Magánjavak támogatásával épült 1891-ben. A Vigadó épülete (a Petőfi Sándor és a Körösi Csoma Sándor utca sarkán), 1904-ben épült szecessziós stílusban.

A Virág utcában
Római katolikus plébániatemplom. Csíkszereda legrégebbi egyházi épülete. A Város közén, az egykori Hargita, Temető és a Borvíz utcák találkozásánál épült 1758-ban, barokk stílusban.


Csíkszereda - Márton Áron Főgimnázium épületeA George Cosbuc utcában
Márton Áron Főgimnázium épülete - régebben a Római katolikus Főgimnázium. 1909-1911-ben épült, szecessziós stílusban. A Főgimnázium épülete előtt 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát.

Vissza a lap tetejére >>

GYILKOS-TÓ

A Gyilkos-tó rövid leírása: A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el. Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs használta először, 1864-ben. Ezt megelőzően Benkő Károly (1853. 33) a Veress nevű tavat említi, amely pisztrángokkal bővelkedik.

Vissza a lap tetejére >>

GYIMESEK

Csíkszeredától 30 km-re terül el. 1908 körül önállósult mint község. A gyimesi csángók legelső települése Csíkszereda felől haladva, a főút mentén. E hosszanti településfüzér a Tatros eredetétől a Boros-patakig tart. Több völgyi és havasi szórványból áll. Legnagyobbrészt Csíkszentmihály és Szépvíz egykori területein alakult ki. Határában van a Széphavas (melynek egykori gótikus, Szent László-kápolnája ma romokban hever) a Kabalahágó kaptatóval. A falu 1850 közül önállósul. 1782-ben még Csíkszentmiklós filiája, századunkban önállósult. Tánchagyományai az egész Gyimeseken és Csíkban ismeretesek. Tankó Gyula adatai szerint (1998. 121.) 1763-ban, a medéfalvi veszedelem előtt, 278 család ment át a hágón. A Tatros völgyében lefelé haladva érdemes megemlíteni mindazon kis hegyi szórványokat, kis telepeket, amelyek egymás követik és a "-patak" utónévben végződnek. A legtöbbjük az első települők nevét őrzik. Nézzünk be egy-egy ilyen patakvölgybe is. Ezeket a kis alhavasi és havasi tanyákat, völgyi telepeket külön, csillaggal jelöljük.

Vissza a lap tetejére >>

KOROND

A Sóvidék egyik leghíresebb települése. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly csináló" (Úti Jegyzések, 1799). Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval). A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye). Korond a hagyományait őrizve korszerűsödő székely falu típuspéldája: a fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb. Korond a 13A műút mellett, Parajdtól 11, Szovátától 18, Székelyudvarhelytől 29, míg Csíkszeredától 80 km-re fekszik.
A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez.
Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják. Korondi Kirakodóvásár - A Főút menti "kirakóvásár"
Az autóbuszban még a szundikáló turista is figyelmes lesz a főút menti sok árura, portékára.
Kerámiatermékek, szalma- és gyékényfonatok, gyapjútermékek, faeszközök, használati- és dísztárgyak között válogathat a látogató.

Vissza a lap tetejére >>

MADARASI HARGITA

Ma Csíkszeredához tartozó település, a csíkiak kedvenc síparadicsoma. Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. Az első világháborúig tartozott hozza. Innen a Csicsói-fürdő vagy Csicsói Büdös-fürdő elnevezés. Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely. A Borhegyese lejtője közelében emelkedik a Kossuth szikla (1399 m).
A hegyvidéki település tengerszint feletti magassága 1300-1400 m, az Uz Bence-menedékház magassága 1345 m. Hargitafürdő neve a kaolin-kitermeléshez, a változatos összetételű borvízforrásokhoz, a mofettához, valamint a téli sportlehetőségek bő választékához kapcsolódik.
A volt 4-es számú általános iskolája a Nyírő József nevet viseli.

Vissza a lap tetejére >>

PARAJD

Parajd (Praid, Salzberg) Szovátától 9 kilométerre, délkeletre található, 500-525 m tengerszint feletti magasságban. A település sóbányájáról és sósfürdőiről nevezetes. A parajdi sóbánya és a sósfürdo méltán tett szert országos hírre. Évente betegek ezrei keresik fel, mivel sós, fertotleníto hatású levegője alkalmas az asztma és más légúti betegségek gyógyítására és enyhítésére.
A sóréteg a földfelszín alatt helyezkedik el, de a felszínen is látható egy sószikla, valamint egy régi bánya üregei. A sóhegy "gyomrában" mintegy 3 milliárd tonna kősó rejtőzik.
A községközpontból alagút vezet a bányába, amely több teremből áll, ezeket sósziklába vájt járatok kötik össze. A bányalátogatók és az asztmás betegek a bejárattól autóbusszal jutnak a sóbányába (80 méternyi mélyre). A kitermelés mélyebb szinteken történik (1500 méterig).

A parajdi sósfürdő (mezotermális fürdő)
A sóbánya bejáratától 200 méterre, a só-malommal szemben, a Sóháta északi lábánál található.
Enyhén kénes-kalciumos, nyomokban lítiumot is tartalmazó, nagy töménységu sós vizét 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a Haromalja duloben (a fürdotol 1,4 km-re délnyugatra), ahonnan vascsövön, szabad eséssel érkezik a tükörfürdő területére.

Vissza a lap tetejére >>

SZÉKELYUDVARHELY

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb városa.
Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. Székelyudvarhely az előnyös forgalmi helyzete miatt a hegyaljai mezővárosvároskából ( a Tolvajos-hágó felé) Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává emelkedjen. Ma Székelyudvarhely Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet központja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak. Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus-kápolnát. Székelyudvarhely jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

Vissza a lap tetejére >>

SZÉKELYFÖLD

Csík Erdély délkeleti részén a Csíki-havasok és a kiterjedt fenyves erdőkkel borított Hargita-hegység közötti medencében, az Olt folyó bal partján fekszik.
Csíkszereda központi fekvése révén számos erdélyi kirándulás kiinduló pontja. Óriási tömegeket vonz a csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer székely Leány találkozót is. A mai Csíkszereda több mint 45000 lakossal és gazdag közművelődési élettel büszkélkedhet. Gazdag turisztikai lehetőségekkel rendelkezik: Csíksomlyó, Szécsény nyaralónegyed, Hargitafürdő, Zsögödfürdő és a Szeredai-fürdő.

Vissza a lap tetejére >>

SZOVÁTA

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Nevének eredete: A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

Története: A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés.
A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.
1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

Látnivalók: Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó.
A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görög katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.

Vissza a lap tetejére >>

SZENT ANNA TÓ

A Tusnádfürdő vonzáskörébe tartozó Szent Annta-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai. Gyalogosan Tusnádfürdőről jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felől Bálványosfürdőt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyről érkezve Bixadon keresztül vezet műút a tóig. A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörű látvány tárul az ideérkező elé, majd a műúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva. A tó alakja kerekded, kerülete 1800 méter, közepén igen mély (12 méter).

Vissza a lap tetejére >>

TUSNÁD

Alcsík egyik jelentős faluja, az "Élőgödörben", a Tusnád- vagy Veres-patak árkában, 672 m magasságban. Nagytusnád néven is ismeretes. Az ország legnagyobb burgonyavetőmag-termelő községe. Tusnádhoz kötődik a csíki pityóka termesztésének legrégibb (1800) említése.
Csak a községközpont lakossága 1992-ben 904 fő volt, melyből 820 magyar, 22 román és 62 cigány. A községhez tartozó falvak: az országút menti Újtusnád (Tusnadu-Nou) és Csíkverebes (Vrabia, alig 233 lakossal). A 12-es főút mentén, Csíkszeredától 25, Tusnádfürdőtől 7 km-re települt. Vasútállomása Újtusnádon van. Megközelíthető Csíkszentsimon felől is a 123A megyei úton. A fő útvonalak a falutestet elkerülik, így az utazó, aki a "központban" megkóstolta a bő hozamú borvízkút vizét szinte észrevétlenül távozhat a községközpontból. Az Alcsíki-medence déli részén, a Csomád északi előterében foglal helyet.

Vissza a lap tetejére >>