Erdélyi leírások részletei:
 

BÉKÁS-SZOROS 

Kedvező az idegkimerültség, álmatlanság vagy betegség utáni lábadozás esetében. Az átlagos évi középhőmérséklet 8 C° körül van. Legmelegebb hónap a július és az augusztus. A napfürdőzés a szervezet gyors felépülésének természetes forrása. A gyenge szélmozgások, a tiszta levegő, a vízfolyások és kisebb-nagyobb vízesések magas szinten biztosítják a sportot, üdülést-pihenést kedvelők igényei kielégítését. Aki tehát megújuló egészségre vágyik, akár felüdülni, felfrissülni kíván, látogasson el Gyilkostóra és a Békási-szorosba! A századfordulótól kezdődően éppen a gyógyüdülés igénye pezsdítette fel a "Székely Svájc" e szegletének idegenforgalmá

Vissza a lap tetejére >>

BRASSÓ

A város a Barcaság délkeleti szögletében, a Cenk-hegy lábánál fekszik.
Évszázadokon keresztül gazdag kereskedováros volt, ma Bukarest után az ország második legnagyobb városa.
Brassó nevét eloször 1252-ben említi IV. Béla egyik adománylevele. A latin Corona név, ahonnan a város német neve, Kronstadt ered, 1355-ben fordult elo eloször. Egy legenda szerint a legelso városháza építésekor a földben, fagyökerek között egy koronát találtak. Innen származik az elnevezés, és ezért van, hogy a város címerében egy korona és egy fagyökér található.
Brassó az erdélyi szászok legnagyobb és legjelentősebb városa volt. Igazi fejlodése 1385-ben kezdodött, mikor a török-tatár betörések elol a lakosságot a Köszöru-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe költöztették. Ebben az idoben kezdodött a védelmi célokat szolgáló várfal és a Fekete templom építése is.
A reformáció utáni idoktol folyamatosan Brassó volt az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, német, magyar, román iskolái és kulturális intézményei is voltak.
Napjainkban a városnak 323 ezer lakosa van, melybol 10% magyar anyanyelvű. A szászok száma sajnos már nem éri el az ezret sem.

A Fekete templom
A város legfobb nevezetessége a fotéren található Fekete templom.

Vissza a lap tetejére >>

CSÍKSZEREDA

Csík Erdély délkeleti részén a Csíki-havasok és a kiterjedt fenyves erdőkkel borított Hargita-hegység közötti medencében, az Olt folyó bal partján fekszik.
Csíkszereda központi fekvése révén számos erdélyi kirándulás kiinduló pontja. Óriási tömegeket vonz a csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer székely Leány találkozót is. A mai Csíkszereda több mint 45000 lakossal és gazdag közművelődési élettel büszkélkedhet. Gazdag turisztikai lehetőségekkel rendelkezik: Csíksomlyó, Szécsény nyaralónegyed, Hargitafürdő, Zsögödfürdő és a Szeredai-fürdő.

Csíkszereda látnivalói:

A Mikó - Vár
Csíkszereda - Mikó VárCsíkszereda legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége.
A vár 1623-1631 között épült, neoreneszánsz stílusban.
1970-ben restaurálják, előbb a Megyei Múzeum, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Műkincsvédő Hivatal kapott itt helyet (Vártér 2).
A vár mögötti kertben 1969-ben Falumúzeumot létesítettek (a tájházak és székely kapuk a Csíki-medence jellegzetes népi építészetét képviselik).
A Csíki Székely Múzeum kiállításai: helytörténeti, természetrajzi, népi mesterségek, könyvművészeti, egyházművészeti és időszaki kiállítások.
Ezen kívül a megyei könyvtár történelmi könyvrészlege és a dokumentációs könyvtár is a várban kapott helyet.
A várudvar régi-zene fesztiváloknak és más művelődési rendezvényeknek ad otthont.
A vár bejárata előtti kis parkban balra Petőfi Sándor, jobbra Nicolae Bălcescu bronzszobra látható.

Csíkszereda - Egykori VármegyeházaEgykori vármegyeháza
(Vártér 1. sz. - a mai Polgármesteri Hivatal épülete, Városháza) 1886-ban épült eklektikus stílusban. Csíkszereda - Törvényszék épületeMa a Polgármesteri Hivatalnak ad helyet.

Törvényszék épülete
(Igazságügyi palota - Dózsa György utca 6)

Csíkszereda - Ortodox templomOrtodox templom
A város régi központjában, a Vártér és a Bălcescu utca találkozásánál, a Vártér közelében épült fel, 1929-1935 között, neobizánci stílusban.
1994-től ortodox egyházkerületi székhely, majd a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökség székhelye lett.

A Petőfi Sándor utcában
A volt leánygimnázium, polgári leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola egy emeletes épülete a Csíki Magánjavak támogatásával épült 1891-ben. A Vigadó épülete (a Petőfi Sándor és a Körösi Csoma Sándor utca sarkán), 1904-ben épült szecessziós stílusban.

A Virág utcában
Római katolikus plébániatemplom. Csíkszereda legrégebbi egyházi épülete. A Város közén, az egykori Hargita, Temető és a Borvíz utcák találkozásánál épült 1758-ban, barokk stílusban.


Csíkszereda - Márton Áron Főgimnázium épületeA George Cosbuc utcában
Márton Áron Főgimnázium épülete - régebben a Római katolikus Főgimnázium. 1909-1911-ben épült, szecessziós stílusban. A Főgimnázium épülete előtt 1997-ben leplezték le Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát.

Vissza a lap tetejére >>

GYILKOS-TÓ

A Gyilkos-tó rövid leírása: A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el. Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs használta először, 1864-ben. Ezt megelőzően Benkő Károly (1853. 33) a Veress nevű tavat említi, amely pisztrángokkal bővelkedik.

Vissza a lap tetejére >>

GYIMESEK

Csíkszeredától 30 km-re terül el. 1908 körül önállósult mint község. A gyimesi csángók legelső települése Csíkszereda felől haladva, a főút mentén. E hosszanti településfüzér a Tatros eredetétől a Boros-patakig tart. Több völgyi és havasi szórványból áll. Legnagyobbrészt Csíkszentmihály és Szépvíz egykori területein alakult ki. Határában van a Széphavas (melynek egykori gótikus, Szent László-kápolnája ma romokban hever) a Kabalahágó kaptatóval. A falu 1850 közül önállósul. 1782-ben még Csíkszentmiklós filiája, századunkban önállósult. Tánchagyományai az egész Gyimeseken és Csíkban ismeretesek. Tankó Gyula adatai szerint (1998. 121.) 1763-ban, a medéfalvi veszedelem előtt, 278 család ment át a hágón. A Tatros völgyében lefelé haladva érdemes megemlíteni mindazon kis hegyi szórványokat, kis telepeket, amelyek egymás követik és a "-patak" utónévben végződnek. A legtöbbjük az első települők nevét őrzik. Nézzünk be egy-egy ilyen patakvölgybe is. Ezeket a kis alhavasi és havasi tanyákat, völgyi telepeket külön, csillaggal jelöljük.

Vissza a lap tetejére >>

KOROND

A Sóvidék egyik leghíresebb települése. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly csináló" (Úti Jegyzések, 1799). Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval). A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye). Korond a hagyományait őrizve korszerűsödő székely falu típuspéldája: a fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb. Korond a 13A műút mellett, Parajdtól 11, Szovátától 18, Székelyudvarhelytől 29, míg Csíkszeredától 80 km-re fekszik.
A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez.
Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz. A Cseredombi-forrás (Erzsébet-forrás, fingóborvíz) a csiga-dombi aragonitbányától keletre, a műútról 800 méterre fakad, vasas-sós vizét asztali vízként használják. Korondi Kirakodóvásár - A Főút menti "kirakóvásár"
Az autóbuszban még a szundikáló turista is figyelmes lesz a főút menti sok árura, portékára.
Kerámiatermékek, szalma- és gyékényfonatok, gyapjútermékek, faeszközök, használati- és dísztárgyak között válogathat a látogató.

Vissza a lap tetejére >>

MADARASI HARGITA

Ma Csíkszeredához tartozó település, a csíkiak kedvenc síparadicsoma. Nevét 1898-ban törzskönyvezték és közigazgatásilag Csicsó községhez sorolták be. Az első világháborúig tartozott hozza. Innen a Csicsói-fürdő vagy Csicsói Büdös-fürdő elnevezés. Hegyvidéki jellegű, helyi érdekű fürdő- és üdülőhely. A Borhegyese lejtője közelében emelkedik a Kossuth szikla (1399 m).
A hegyvidéki település tengerszint feletti magassága 1300-1400 m, az Uz Bence-menedékház magassága 1345 m. Hargitafürdő neve a kaolin-kitermeléshez, a változatos összetételű borvízforrásokhoz, a mofettához, valamint a téli sportlehetőségek bő választékához kapcsolódik.
A volt 4-es számú általános iskolája a Nyírő József nevet viseli.

Vissza a lap tetejére >>

PARAJD

Parajd (Praid, Salzberg) Szovátától 9 kilométerre, délkeletre található, 500-525 m tengerszint feletti magasságban. A település sóbányájáról és sósfürdőiről nevezetes. A parajdi sóbánya és a sósfürdo méltán tett szert országos hírre. Évente betegek ezrei keresik fel, mivel sós, fertotleníto hatású levegője alkalmas az asztma és más légúti betegségek gyógyítására és enyhítésére.
A sóréteg a földfelszín alatt helyezkedik el, de a felszínen is látható egy sószikla, valamint egy régi bánya üregei. A sóhegy "gyomrában" mintegy 3 milliárd tonna kősó rejtőzik.
A községközpontból alagút vezet a bányába, amely több teremből áll, ezeket sósziklába vájt járatok kötik össze. A bányalátogatók és az asztmás betegek a bejárattól autóbusszal jutnak a sóbányába (80 méternyi mélyre). A kitermelés mélyebb szinteken történik (1500 méterig).

A parajdi sósfürdő (mezotermális fürdő)
A sóbánya bejáratától 200 méterre, a só-malommal szemben, a Sóháta északi lábánál található.
Enyhén kénes-kalciumos, nyomokban lítiumot is tartalmazó, nagy töménységu sós vizét 2200 méteres mélyfúrásból nyeri a Haromalja duloben (a fürdotol 1,4 km-re délnyugatra), ahonnan vascsövön, szabad eséssel érkezik a tükörfürdő területére.

Vissza a lap tetejére >>

SZÉKELYUDVARHELY

Székelyudvarhely a hajdani Udvarhelyszék anyavárosa, a későbbi Udvarhely vármegye székhelye volt. Székelyudvarhely Hargita megye második legnépesebb városa.
Fontos közúti csomópont, vasúton viszont végállomás. Székelyudvarhely az előnyös forgalmi helyzete miatt a hegyaljai mezővárosvároskából ( a Tolvajos-hágó felé) Székelyföld egyik gazdasági és művelődési központjává emelkedjen. Ma Székelyudvarhely Hargita megye nyugati harmadát magában foglaló udvarhelyi körzet központja, az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A város számos rejtett értéket kínál a látogatóknak. Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Székelyudvarhely több mint hat évszázados múltja ellenére sem rendelkezik régibb korszakokból származó monumentális műemlékekkel, kivéve az egyetlen épen maradt középkori építészeti emléket, a 13. században épült Jézus-kápolnát. Székelyudvarhely jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk.

Vissza a lap tetejére >>

SZÉKELYFÖLD

Csík Erdély délkeleti részén a Csíki-havasok és a kiterjedt fenyves erdőkkel borított Hargita-hegység közötti medencében, az Olt folyó bal partján fekszik.
Csíkszereda központi fekvése révén számos erdélyi kirándulás kiinduló pontja. Óriási tömegeket vonz a csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. A század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer székely Leány találkozót is. A mai Csíkszereda több mint 45000 lakossal és gazdag közművelődési élettel büszkélkedhet. Gazdag turisztikai lehetőségekkel rendelkezik: Csíksomlyó, Szécsény nyaralónegyed, Hargitafürdő, Zsögödfürdő és a Szeredai-fürdő.

Vissza a lap tetejére >>

SZOVÁTA

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Nevének eredete: A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

Története: A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés.
A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.
1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott. 1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

Látnivalók: Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó.
A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görög katolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.

Vissza a lap tetejére >>

SZENT ANNA TÓ

A Tusnádfürdő vonzáskörébe tartozó Szent Annta-tó és a torjai Büdös-barlang Székelyföld talán leglátogatottabb természeti ritkaságai. Gyalogosan Tusnádfürdőről jelzett útvonalon lehet megközelíteni. Autóval Kézdivásárhely felől Bálványosfürdőt érintve illetve Csíkszereda vagy Sepsiszentgyörgyről érkezve Bixadon keresztül vezet műút a tóig. A hegygerincen található kilátóhoz érve gyönyörű látvány tárul az ideérkező elé, majd a műúton továbbhaladva elérkezünk a menedékházhoz, ahol sátorozásra alkalmas terep van kialakítva. A tó alakja kerekded, kerülete 1800 méter, közepén igen mély (12 méter).

Vissza a lap tetejére >>

TUSNÁD

Alcsík egyik jelentős faluja, az "Élőgödörben", a Tusnád- vagy Veres-patak árkában, 672 m magasságban. Nagytusnád néven is ismeretes. Az ország legnagyobb burgonyavetőmag-termelő községe. Tusnádhoz kötődik a csíki pityóka termesztésének legrégibb (1800) említése.
Csak a községközpont lakossága 1992-ben 904 fő volt, melyből 820 magyar, 22 román és 62 cigány. A községhez tartozó falvak: az országút menti Újtusnád (Tusnadu-Nou) és Csíkverebes (Vrabia, alig 233 lakossal). A 12-es főút mentén, Csíkszeredától 25, Tusnádfürdőtől 7 km-re települt. Vasútállomása Újtusnádon van. Megközelíthető Csíkszentsimon felől is a 123A megyei úton. A fő útvonalak a falutestet elkerülik, így az utazó, aki a "központban" megkóstolta a bő hozamú borvízkút vizét szinte észrevétlenül távozhat a községközpontból. Az Alcsíki-medence déli részén, a Csomád északi előterében foglal helyet.

Vissza a lap tetejére >>