Utazás Erdélybe

Erdély földrajz

Erdély földrajz

Erdélybe utazik? Hasznos információk Románia és Erdély földrajzi adottságairól.

A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:

    * Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
    * Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
    * Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)

A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.

Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:

    * Erdély (ezen belül Székelyföld)
    * Partium
    * Bánság (azaz Kelet-Bánság)

A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.

Domborzat
Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m). Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik.

Éghajlat
A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domborzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700–1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500–800 mm, a síkságon 500–600 mm.

Vízrajz
Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.

A jelenkori Erdély legfontosabb városai - zárójelben a 2002-es lakosságszámuk:

Belső-Erdély:

    * Kolozsvár (318 027), Belső-Erdély fővárosa
    * Brassó (283 901), a Barcaság központja
    * Nagyszeben (155 045), Királyföld székhelye
    * Marosvásárhely (149 577), a székelyek fővárosa,
      az egykori Magyar Autonóm Tartomány székhelye
    * Beszterce (81 467), hajdani szász város
    * Vajdahunyad (71 380)
    * Déva (69 390)
    * Gyulafehérvár (66 369), az egykori Erdélyi Fejedelemség fővárosa
    * Sepsiszentgyörgy (61 512), Háromszék központja
    * Kézdivásárhely (18 910), Háromszék 2. központja
    * Torda (55 770)
    * Medgyes (55 203)
    * Csíkszereda (42 029)
    * Dés (38 478)
    * Székelyudvarhely (36 926), a székely anyaváros

   

Partium és Bánság:

    * Temesvár (317 651), a Bánság központja
    * Nagyvárad (206 527), a Partium központja
    * Arad (172 824)
    * Nagybánya (137 976)
    * Szatmárnémeti (115 630)
    * Resicabánya (83 985)
    * Zilah (63 305)
    * Lugos (44 571)
    * Máramarossziget (41 246)