A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:
* Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
* Közép- és Kelet-Erdély (Közép-romániai fejlesztési régió)
* Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)
A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.
Az erdélyi magyarok manapság gyakran a következő geopolitikai felosztást alkalmazzák:
* Erdély (ezen belül Székelyföld)
* Partium
* Bánság (azaz Kelet-Bánság)
A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.
Domborzat
Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m). Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik.
Éghajlat
A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11 °C, a dombvidékeken 6-9 °C, a magashegységekben 0-2 °C. A csapadék eloszlása is a domborzatnak megfelelően alakul: a hegységekben 700–1200 mm, a dombvidéken és medencékben 500–800 mm, a síkságon 500–600 mm.
Vízrajz
Erdély teljes területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok moldvai és havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például: Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.
A jelenkori Erdély legfontosabb városai - zárójelben a 2002-es lakosságszámuk:
Belső-Erdély:
* Kolozsvár (318 027), Belső-Erdély fővárosa
* Brassó (283 901), a Barcaság központja
* Nagyszeben (155 045), Királyföld székhelye
* Marosvásárhely (149 577), a székelyek fővárosa,
az egykori Magyar Autonóm Tartomány székhelye
* Beszterce (81 467), hajdani szász város
* Vajdahunyad (71 380)
* Déva (69 390)
* Gyulafehérvár (66 369), az egykori Erdélyi Fejedelemség fővárosa
* Sepsiszentgyörgy (61 512), Háromszék központja
* Kézdivásárhely (18 910), Háromszék 2. központja
* Torda (55 770)
* Medgyes (55 203)
* Csíkszereda (42 029)
* Dés (38 478)
* Székelyudvarhely (36 926), a székely anyaváros
Partium és Bánság:
* Temesvár (317 651), a Bánság központja
* Nagyvárad (206 527), a Partium központja
* Arad (172 824)
* Nagybánya (137 976)
* Szatmárnémeti (115 630)
* Resicabánya (83 985)
* Zilah (63 305)
* Lugos (44 571)
* Máramarossziget (41 246)